Finn házikók - 2. felvonás

Eltűntem, tudom. Több mint két éve egy szót sem hallottatok felőlem. Kíváncsi vagyok, maradt-e még pár követője az oldalnak. Most, hogy néhány hónapja újra Varsóban vagyok - mert bizony tavaly néhány hónapig Budapesten laktam - megszállt az ihlet és újra megjött a kedvem az íráshoz.

Emlékeztek még erre a bejegyzésre? Három évvel ezelőtti beszámolómat azzal zártam, hogy a különleges kis lakótelep szerencsére megmarad a következő generációk számára, a néhány üresen álló házikót programok szervezésére használják majd. Nos, ma bepillantást nyerhettem az egyik ház belsejébe is és kiderült hogy milyen céllal és tervekkel folyik a jelenlegi tatarozás. Magyar táncházat (is) tartanak majd benne! Van-e annál csodálatosabb, mint hogy a magyar kultúra közvetítőinek gondozásába került egy ilyen közösségi hely felügyelete? Reméljük a felújítással hamar végeznek majd, én is jelentkeztem önkéntesnek a munkálatokhoz. A szomszédos házikókat gondozó helyiek sem tétlenkedtek, néhány méterre épp az agyagot dagasztották és egy kemencét tapasztottak puszta kézzel, de láttam szépen gondozott kerteket, paradicsom, cukkini és céklaágyásokkal, virágokkal. Kicsivel arrébb pedig egy másik társaság piknikezett és zenélt. Igazi földi paradicsom ez a hely a lengyel főváros kellős közepén.

Ma délután, mikor elindultam otthonról még csak egy átlagos varsói magyar voltam, de most már kis zenekarunk énekesének mondhatom magam. Ismertek még valakit, akit érdekelnek hasonló programok? Ajánljátok nekik, jöjjenek zenélni, aztán majd a hamarosan megnyitó táncházba 'csűrdöngölni'.

Házikónk kívülről

Van min dolgozni

Fürdőszoba. A vízvezetékekkel szerencsére nincs gond.

Az egyik fal kibontásával nagy termet kapunk, ami a majdani tánctérként is szolgálhat.

Reméljük a kályhát sikerül megmenteni

Itt lesz majd a kocsma

Próbálunk

A szomszédban dagasztják a vályogot

A szomszéd kert, rendezett ágyásokkal