2013. november 12., kedd

A pálma, a szivárvány és társaik



Vagyis napjaink Varsójának talán két legismertebb jelképe. A pálma régebbi történetre tekinthet vissza mint a szivárvány, viszont utóbbi az amely többet szerepelt a közelmúltban és jelenleg a médiában. 2012 júniusában került a szivárvány a belvárosi pl. Zbawiciela körforgalmának füves közepére, egy kb. 20 méter hosszú és 10 méter magas építményt kell elképzelni. A téren helyet foglal még egy római katolikus templom valamint több villamosvonal is keresztezi egymást és nagyon népszerűek az itt található bárok és éttermek a helyi fiatalok (főleg a hipszterek) körében. A szivárvány azonban nem örvend osztatlan népszerűségnek, ugyanis rövid, alig több mint egy éves élete során már négyszer felgyújtották.

A műalkotás leginkább a szélsőjobboldali nézeteket valló emberek szemét szúrja, leghangosabb ellenzője a PIS egyik képviselője, aki a szivárvány helyválasztását egyenesen provokálónak nevezte (a Zbawiciela magyarul Megváltót jelent), amely nyílt támadás a katolikus egyház ellen. Azonban a városvezetők és a művész, Julia Wójcik akinek a szivárványt Varsó népe köszönheti - határozottan állítják, hogy annak semmi köze a melegek jogaihoz, csupán a tolerancia, sokszínűség és nyitottság üzenetét hordozza magában.

A szivárvány fénykorában...

A szivárvány, amelyet eredetileg kb. 16.000 művirág díszített mintegy Rorschach tesztként is funkcionál, ugyanis mindenki mást lát benne. Az időseknek, akik a templom miatt járnak erre és az egyház képviselőinek valami örömteli jelentést hordoz, mint ahogy azt Noé és az özönvíz történetében is olvashatjuk, a főváros alpolgármestere számára viszont az egységet jelképezi, kellemes érzést hagy benne a látvány. De városi legenda kering arról is, hogy éjszaka a környéken bulizó fiatalok másznak fel az 5-6 méteres boltívre fogadásból. A korábbi gyújtogatásokkal szemben a rendőrség nem tudott sokat tenni, így idén nyárra már eléggé megviselt állapotba került a szivárvány. Azonban nemrég döntés született arról, hogy a mű jövő év februárjáig biztosan a helyén marad, de nem jelenlegi állapotában, hanem felújítják (talán valamilyen tűzálló anyagból). Bár sokan úgy gondolták ha megtépázott állapotban hagynák az jelképezné leginkább Varsó viharos történetét, leginkább az utóbbi évszázad pusztításait. Nos a kb. 120.000. zł összköltségű felújítás a múlt héten elkészült, a szivárvány ismét teljes 7 színében pompázott...kb. egy hétig. Ugyanis a tegnapi Függetlenségi Felvonulás (Marsz Niepodległości) ideje alatt ismét felgyújtották. Azt mindenképp szeretném megjegyezni, hogy a felvonulás útvonala nem érintette a szivárványnak otthont adó pl. Zbawicielát, tehát azok, akik miatt ismét lángolt az építmény valószínűleg felvonulás nélkül is hamarosan találtak volna alkalmat arra, hogy ismét felgyújtsák.

...és a tegnapi felvonulás után


Mindenesetre a tegnapi felvonulás után a mai hírek középpontjában leginkább a szivárvány állt, már alakítottak is egy facebook csoportot, amely az újbóli felújítást tűzte ki célul. A csoport egy nap alatt több mint 35.000 támogatót gyűjtött össze. Az, hogy már harmadjára építik fel a műremeket "csakazértis" jelszóval, nekem kissé úgy tűnik mintha le akarnának nyomni valamit az emberek többségének torkán, amit nagyon nem szeretnének lenyelni. Habár ezúttal az a terv, hogy közadakozásból és nem közpénzből finanszírozzák majd a felújítást. Az ismételt gyújtogatással a konzervativizmussal vádolt lengyelek egyesre vizsgáztak toleranciából, viszont a spontán szerveződő felújítás ötletével ötöst érdemelnének összefogásból.


A címben is említett 15 méter magas pálma a fentihez hasonló történettel rendelkezik. 2002-ben került Varsó egyik legforgalmasabb pontjára, az al. Jerozolimskie és az ul. Nowy Świat sarkára, ideiglenes jelleggel. Egy év múlva az egyik újság által tartott szavazás végeredménye szerint a lakosok 75%-a szavazott igennel a pálma maradásáról. Így - a szivárvánnyal ellentétben - mondhatjuk, hogy ez a műalkotás osztatlan sikert aratott ezzel is bizonyítva hogy még mind a mai napig rendületlenül a helyén áll (furcsa érzéseket keltve pl. az értetlen turisták számára a -20 fokos januári éjszakában örökzöld (műanyag) leveleivel). A pálma a kezdeti semleges érzések kiváltása után az évek során annyira belesimult a környezetébe és annyira mindenki számára elfogadottá és általánossá vált, hogy nélküle jelentős hiányérzet alakulna ki a varsóiakban, elhelyezkedésének köszönhetően ugyanis fontos találkozóhelynek számít a pálma és annak környéke.

ez nem egy mediterrán város, hanem Varsó központja

Varsó hivatalos jelképét említhetném még talán, ha már szimbólumokról van szó, a címeren nem más, mint egy sellő (syrenka) látható. Arról, hogy miért pont a sellő a város hivatalos jelképe több legendát is olvastam, ám ami nekem a leginkább tetszett az valahogy így hangzik: valamikor réges-rég mikor a két fiatal, Wars és Sawa találkoztak a Visztula partján és egymásba szerettek egy arany sellőt láttak kicsapni a folyó vizéből. Ezt égi jelnek tekintették és elhatározták, hogy azon a helyen várost alapítanak, amelyet kettőjük után neveznek el, így kapta a település a Warszawa nevet. 



A legenda egy másik verziója szerint Wars halász volt, Sawa pedig maga a sellő, aki miután beleszeretett a fiúba emberré változott, és utána boldogan éltek míg meg nem haltak. Az idők során sokféle alakban öltött testet a sellő, a városban két szobra is található de azt hiszem talán ezeken a retro képeken fest a legérdekesebben. Fontos történelmi jelkép még az óvárosban álló Zsigmond oszlop, mely létezése tulajdonképpen annak igazolása, hogy Lengyelország maga is létezik. Nemhiába volt az 1939-ben bevonuló német csapatok egyik első dolga, hogy ezt, a lengyelek számára oly fontos szimbólumot ledöntsék. De Zsigmond soha nem adja fel, ahogy az az alábbi képen is látszik:



A történelmi örökség nyomán ugyanilyen jelképeknek lehetne nevezni a Kultúra és Tudomány Palotáját, amely történetéből adódóan napjaink Varsójának szintén az egyik leginkább megosztó szimbóluma, vagy az úton-útfélen utunkba kerülő a kotwicát, amelynek ha elolvassuk a történetét kissé jobban megérthetjük a múltjukat hűen és nagy buzgósággal ápoló lengyelek történelemközpontú szemléletmódját.

az ehhez hasonló falfirka látványa hétköznapinak mondható Varsóban

4 megjegyzés:

  1. Szia Gabrysia, nem lesz tobb bejegyzeseid?

    VálaszTörlés
  2. Szia Piotrus! De - remélhetőleg - lesz, csak némi alkotói válság ütötte fel a fejét nálam. Talán hétvégén előállok valamivel. Köszi a türelmet :)

    VálaszTörlés
  3. Jó cikk! A szivárvánnyal kapcsolatban megemlíteném még azt a 30000 tagú facebook csoportot is, mely a félkör egyik felét lengyel, a másikat pedig magyar nemzeti színekkel díszítené fel: https://m.facebook.com/Tecza.przyjazni.Polsko.Wegierskiej?id=624186787631564&_rdr

    VálaszTörlés
  4. Köszi, ismerem a csoportot, én is tagja vagyok ;)

    VálaszTörlés